Mikor érdemes szoptatási tanácsadóhoz fordulnod?
Sokszor kapom tőletek azt a kérdést, milyen helyzetekben jöhet jól egy laktációs szaktanácsadó segítsége?
Összegyűjtöttem nektek néhányat:
Várandósság alatti szoptatásra felkészítés.
Már a várandósság alatt érdemes időt szánni az édesanyáknak és a családnak arra, hogy a szoptatással kapcsolatban bővítse ismereteit. Sajnos napjainkban (is) rengeteg tévhit, mítosz kering a szoptatással kapcsolatban. Hogy csak párat említsek:
"Már az édesanyám, nagymamám sem tudott szoptatni, nekem is biztosan kevés lesz a tejem..."
" Az első napokban a szülés után nincs még elég tej a babának, ezért pótlást kell kapnia, az anyukának pedig sokat kell fejnie."
"Ha az anyuka lázas vagy gyógyszert szed, nem szoptathat."
"Császármetszés után kisebb az esély a szoptatásra."
"Normális, ha a szoptatás fáj, vagy ha az édesanya mellbimbói kisebesednek."
"Ha az anyukának begyullad a melle, akkor a csomókat erősen ki kell masszírozni, a mellet pedig gyakran alaposan lefejni."
"Nem kell mindig egyből mellre rakni a babát ha sír, kaphat cumit, vizet, teát is. Sőt, ha nem kap, az kifejezetten árt neki."
"Az édesanya teje túl vizes, vagy túl zsíros, nem megfelelő a babának."
Ezek a tévhitek káros szoptatási gyakorlatokhoz, fájdalmas szoptatáshoz, mellbimbó sebesedéshez, a tejtermelés csökkenéséhez, legrosszabb esetben a tej elapadásához vezethetnek.
Szerencsére sok olyan lehetőség elérhető már, akár ingyenesen is, ahonnan az édesanyák hiteles, korszerű ismereteket szerezhetnek a szoptatással kapcsolatban. Nehéz azonban eligazodni a sok tudásanyag között és kiszűrni azokat, amelyek valóban segítséget jelentenek.
Könnyű elbizonytalanodni, főleg akkor, ha a gyermekorvos, vagy a csecsemős nővér szájából hangzik el jó szándékból olyan információ, ami sajnos már elavult és segítség helyett a szoptatás ellen hat.
-Most akkor kinek higgyek? Mi az igazság? - Merülhet fel logikusan minden édesanyában, édesapában…
Nálam -egyelőre- egyéni konzultáció keretében érhető el várandósság alatti szoptatásra felkészítés. Történhet személyesen és online is, részt vehet rajta az édesapa, vagy akár a család többi tagja is (például a nagymamák). Időtartamát tekintve körülbelül 2-3 óra, de nincs időhatár, addig tart, amíg minden kérdésedre választ nem kapsz. Átbeszélünk minden olyan információt, amire szükséged lehet ahhoz, hogy a szoptatással kapcsolatban minden úgy történjen, ahogy te szeretnéd. Az elméletet gyakorlatba is átültetjük, kipróbáljuk például a leggyakoribb szoptatási pozíciókat, a mell kézi és gépi fejését, a mell masszírozásának lépéseit, átvesszük a babagondozás alapjait.
2. A szülést követő első napok, a gyermekágyas időszak.
A szülést követő első napoknak és heteknek kiemelt jelentősége van sok szempontból, ezek közé a szoptatás sikeressége is beletartozik. Ha az itt felmerülő problémák kapcsán hamar szakszerű segítséget kap az édesanya és a kisbaba, általában könnyen megoldódik, rendeződik a helyzet.
Melyek ebben az időszakban a leggyakrabban előforduló problémák?
Valamilyen okból úgy tűnik, a kisbaba nem jut elég tejhez.
Az édesanyák túl kevés vagy túl sok a teje.
A kisbaba nem akarja elfogadni a mellet, vagy ha igen, a szoptatás fájdalmas, esetleg az anya mellbimbója kisebesedik.
A kisbaba koraszülöttként érkezik, vagy egyéb okból kifolyóan nehezített számára a szopás.
Az édesanya vagy a kisbaba betegségéből adódóan nem lehetnek együtt folyamatosan, a szoptatás valamilyen okból nem megoldható.
Ikrek szoptatása.
A baba súlygyarapodása nem az elvárt ütemben történik.
Az édesanya visszatérő mellgyulladásokkal küzd.
Az édesanya valamilyen okból nem szeretne, vagy nem tud szoptatni, de szeretné kisbabáját válaszkészen, igényszerint táplálni.
A kisbaba elutasítja a mellet.
Az édesanya szeretne részben, vagy kizárólagosan szoptatni, anyatejjel táplálni, de nem tudja, hogyan.
3. Hozzátáplálás szoptatásbarát módon.
Az első fél év után aktuálissá válik a hozzátáplálás. Ennek kapcsán felmerülő kérdések lehetnek:
A baba túl sokat eszik és nem kéri már az anyatejet, vagy éppen semmit nem hajlandó enni és helyette csak szopizna. Ez normális?
Hogy lehet a hozzátáplálást szoptatásbarát módon kivitelezni?
Hányszor kéne szilárd táplálékot, illetve anyatejet kapnia, befolyásolja-e az éjszakai keléseket, szoptatásokat a nappali étkezés?
4. Változó szoptatási szokások, éjszakai szoptatás.
A kisbabák szopizási szokásai rapidan változnak, ami sokszor fejtörést okoz az édesanyáknak. Miért rövidül hirtelen a szoptatással töltött idő? Miért olyan nyugtalan a baba, miért izeg–mozog közben, miért nem alszik el? Lehet, hogy csökken a tej mennyisége, nem elég már a babának? Éjszaka sokszor kel, kimerült a család, lehet a szoptatás az oka?
Hasonló kérdések felmerülése esetén és a helyzet megoldásában nagy segítség lehet egy szoptatási tanácsadó felkeresése.
5. Gyengéd elválasztás.
A nagyobb babák, totyogók, kisgyermekeknél (és természetesen egyéb helyzetekben hamarabb is) valamilyen okból szükség lehet az elválasztásra.
A szoptatás alatt bármikor kerülhet olyan helyzetbe az édesanya, amikor gyógyszerszedés, orvosi vizsgálat, beavatkozás, vagy élethelyzet miatt felmerül a kérdés, folytathatja-e a szoptatást, vagy annak átmeneti, esetleg tartós felfüggesztése szükséges. A lehetőségek feltérképezésében, ha kell, a gyengéd elválasztás folyamatában sokat segíthet egy szoptatási tanácsadóval történő konzultáció.
A lista természetesen nem teljes. Ha a szoptatással, csecsemőtáplálással kapcsolatban bármilyen kérdés felmerül benned, vagy problémád akad, keress bizalommal!